Sziasztok! Itt a következő rész. Remélem tetszeni fog. Köszönöm az értékeléseket! 
                                                               Jó olvasást! :)
 

72. rész: He didn't do anything...

*Ella*

- Akkor majd gyertek ide hozzám, forgatás végén és megbeszéljük a részleteket. Rendben? – mondta Joe, mikor együtt indultunk a srácokhoz, mivel folytatni kell a forgatást.

- Rendben, és nagyon szépen köszönöm.

- Én köszönöm. – mosolygott, majd elvált utunk, mivel én gyorsan mentem az öltözőbe lerakni a gépet, habár kicsit furcsálltam azt, hogy nincs Niallel Joana, pedig én mondtam neki, hogy tartsa fel...

- Szia. – hallottam, ahogy barátnőm az öltöző másik feléből köszön nekem.

- Am... Szia. – mondtam végül, mivel elég furán jött, ki, hogy mit keresett a gépe nálam.

- Hol voltál? – kérdezte, mire én csak makogni kezdtem össze-vissza.

- Tudom, tudom. Harryvel elmentél boltba alma lét venni, de a gépem meg nálad maradt közben, mivel előtte nézegetted a képeket rajta, viszont ezzel csak egy baj van, még pedig az, hogy Harold bebizonyította, hogy nem ez történt. Mégis miben sántikáltok és én, miért nem tudhatom meg, hogy mi az?

- Hátöö... Majd megtudod, nyugi. Már nem kell sokat várnod. – mondtam végül egy kis csönd után, majd együtt léptünk ki az öltözőből.

- Mi az, hogy majd? – háborodott fel.

- Az, hogy majd megtudod, ne legyél már ilyen türelmetlen, inkább... – mondtam, viszont a mondat felénél lefagytam. Ezek mégis mit csinálnak?

- Héé, Ella, nyugi, csak beszélgetnek! – mondta Joana, de azért ezt nem veszem be.

- Aha, és az, mi volt? Láttad egyáltalán, mit csinált? - kérdeztem felháborodva. - Tessék, itt a géped, én most odamegyek. - adtam oda Joananak a fényképezőgépét, majd már indultam is Harryék felé.

- Jól elvagytok? - kérdeztem, mikor odaértem hozzájuk.

- Ami azt illeti, igen, és te nem hiányoztál innen. - mondta Abbie.

- Igen?! És mégis mit képzelsz magadról? Neked ott van Zayn, Harryt hagyd békén! Érted, amit mondtam, vagy el is betűzzem neked?

- Egy: Az, hogy nekem ott van Zayn. Nincs ott, mert szakítottunk. Kettő: Nehogy megkérdezd miért, mert úgyse mondom el. Három: Nincs nekem megtiltva, hogy kivel mikor és mit csinálok!

- Szánalmas vagy. – mondtam végül, és mielőtt elmentem volna onnan, Harryre néztem. Legalább valamit közbe szólhatott volna, vagy csak simán leállíthatta volna Abbiet. Miért van mindig ott az a „volna”?

Csak az öltözőbe akartam jutni, minél hamarabb. Szemem sarkából láttam, hogy Joana jön utánam.

- Minden rendben? – kérdezte, mikor utolért.

- Nem, semmi sincs rendben! – mondtam, lehet túl hangosan, de nem érdekelt.

- Biztos valamit félreértettél. Vagy csak szimplán Abbie nyomul és így Harry semmit nem tudott ellene tenni, mivel túl hamar csinálta.

- Ellökhette volna magától, de mit csinált? Egy nagy semmit! Közbeszólhatott volna, mikor odamentem és leállíthatta volna Abbiet, de mit csinált? Egy szót sem szólt! Mégis miért nem csinált SEMMIT? – tettem fel a nagy kérdést, és csak bámultam magam elé. Sírni nem tudtam, túl dühös voltam ahhoz…

- Ella, engedj be, kérlek! Nem az történt aminek látszik. – hallottam Harry hangját kintről.

- Beszélned kéne vele. Valamit biztos félre értettünk, vagyis értettél, mert én most megmondom, hogy van rá magyarázat. – mondta barátnőm, mire én megráztam a fejem.

- Joana, te is bent vagy? Akkor te, engedj be! Ajj az istenért, nyissátok már ki!

- Nehogy kinyisd! – mondtam Joananak, mikor hirtelen felállt mellőlem.

- És akkor álljon még ott az ajtó előtt? Ezt te sem gondolod komolyan.

- Dehogy nem... – makacskodtam tovább. Tényleg nem akartam vele beszélni.

- Akkor legalább szólok neki. – mondta Joana, majd kinyitotta az ajtót. Harry egyből be akart volna jönni, de barátnőm csak maga előtt tolta kifele.

Egy pillanatra, egymásra néztünk, és igen... Már majdnem ott voltam, hogy odamegyek hozzá, és megölelem, de nem tettem. Túl naiv lennék, ha megtettem volna.  

Csak pár percet kellett várnom és barátnőm vissza is jött.

- Nehogy elkezdj magyarázkodni, mert nem érdekel. Majd tőle akarom hallani, viszont később, és otthon. – mondtam egyből mikor barátnőm már a száját, nyitotta, ahhoz hogy belekezdjen a magyarázkodásba.

*Joana*

Egészen a forgatás végéig bent maradtunk az öltözőbe Ellával, és csak beszélgettünk. Mivel nem engedte meg, hogy elmondjam pontosabban azt ami történt nem rég, teljesen más dolgokra terelte mindig a témát. Viszont legalább nem Harryn gondolkozott egy kis ideig, sőt, kis ideig? Vagy két-három órán át maradtunk az öltözőben.

- Gyere, menjünk ki. – mondta Ella, mire nagyon meglepődtem. – Vagy nem akarod megtudni, azt, amit eddig nem tudhattál meg? – kérdezte, és végre megjelent egy kis mosoly is az arcán. – Mi lesz már? Szerintem biztos vége már a forgatásnak! – mondta, már az ajtóban állva.

Én csak felálltam, és egymásba karolva léptünk ki az öltözőből. Majd egyenesen Joehoz irányított engem.

- Már azt hittem elfelejtettétek. – mondta.

- Ilyet, elfelejteni? Soha! – mondta Ella vigyorogva. Én meg már kíváncsi voltam, hogy mi az, ami miatt neki is jó kedve lett hirtelen.

- Szóval. Joana. Ellának volt egy ötlete, hogy mi lenne, ha csinálnánk egy könyvet, a forgatás közben történtekről. Ez mind szép és jó ötlet, és nekem is megfordult már a fejemben, DE itt jössz képbe te, akinek a képei bámulatosak! Ella megmutatta őket, és így arra jutottam, hogy csinálnánk egy könyvet, amiben csak képek szerepelnének, meg pár szöveg, ami szükséges. A képek alatt a tieidre gondolok.  Benne lennél? – tette fel a kérdést a végén, de én megszólalni nem tudtam. Ez most komoly?

- Még szép, hogy benne lennék. - mondtam, vigyorogva, és Ella nyakába ugrottam. – Köszönöm. Köszönöm. Köszönöm!

- Nincs mit, viszont ne csak nekem köszönd. – mondta Ella, majd kicsit hátrébb lépett tőlem. Először nem értettem, hogy miért csinálta, de aztán hirtelen két kéz ölelt át hátulról.

- Köszönöm. – mondtam, szinte suttogtam neki. 

Sziasztok! Itt a következő rész. Remélem tetszeni fog. Köszönöm az értékeléseket! 
                                                                   Jó olvasást :)

71. Rész: What's going on here?

*Joana*

Reggel végre nem Louisra ébredtünk, viszont lehet, hogy az, jobb lett volna, mivel kicsit elaludtunk. Késésben voltunk, de nagyon...

- Hol a másik cipőm? – rohant be a nappaliba Niall.

- Arra nehezen fogod megtalálni. – kiabáltam utána.

- Nem láttad véletlen a piros gatyámat? – jött oda hozzám Louis.

- Nem, nem láttam, de a szekrényedben nézted már? – kérdeztem, mire láttam az arckifejezésén, hogy elgondolkodik, majd csak azt vettem észre, hogy felrohan a lépcsőn. – úristen. – gondoltam magamban. Esküszöm, mint egy bolondok háza.

Én már készen álltam az ajtóban, és vártam a többieket, akik fel re rohantak a lépcsőn, és kerestek valamit. Kész káosz volt. Csengettek. Paul volt az.

- Mehetünk? – kérdezte tőlem, de mire feltette a kérdést, már rá is jött, hogy még nem. Nagyon nem...

Végül olyan 10 perc múlva nagy nehezen el tudtunk indulni.

- Azt ugye tudjátok, hogy Josh ki lesz akadva? – kérdezte Paul, mire mindenki csak egy nagyot bólintott.

Hát igen, mit nem mondjak, Josh kicsit ki volt akadva, sőt kicsit? Nagyon. Mivel direkt meg lett mondva nekünk, hogy nehogy késsünk, mert az egyik jelenetet olyan fényben kell felvenni, mint a reggel 8 órai vagy már azt se tudom mikorra kellett nekünk ideérni. Amiben biztos vagyok, az, az, hogy most fél tíz van.

- Na, gyerünk, egy kettő, kezdjük el végre. – mondta Josh. Én pedig elő is vettem a fényképezőmet.

***

Délután háromig egyhuzamban csak forgattak, igazából én a vége felé, már nagyon éhes lettem, ezért csak ültem a padon és néztem őket, arra várva, hogy végre elmenjünk valahova enni.

Mikor észrevettem, hogy mindenki kezd szétszéledni, egyből felpattantam, és vártam a srácokat, hogy odajöjjenek hozzám.

- Nagyon unalmas? – kérdezte Ella, egyből, ahogy mellém ért.

- Nem, csak majd éhen halok... – mondtam. – Nem megyünk el valahova? – kérdeztem.

- De, menjünk. – jött szinte egyszerre, mindenkitől a válasz.

Így már indultunk is a legközelebbi kajálda felé, ami végül egy KFC volt.

Mindenki vett magának valamit, vagyis inkább úgy mondom, hogy a srácok vettek ennivalót, mivel nem engedték nekünk, hogy kifizessük, pedig én esküszöm, próbálkoztam, és Ella is! Na mindegy a lényeg, hogy olyan 20 perc múlva már visszafele tartottunk a forgatás helyszínéhez.

Mikor visszaértünk, Ellának meg akartam mutatni egy képet, hogy ő mit gondol róla, így az öltöző felé indultam a fényképezőgépemért, viszont Abbie odajött hozzám.

- Gondolkodtam, és arra jutottam, hogy majd beszélnünk kéne erről az egészről. - mondta.

- Jó oké, akkor majd beszélünk, viszont, ha megint hazudni fogsz, akkor ne is álmodj arról, hogy normálisan fogunk viselkedni veled. Majd kezdheted is azzal, hogy te mit is keresel táncosként egy klipben! – mondtam, lehet túl bunkón, de ezt még tegnap közölni akartam vele, csak kimaradt a monológomból.

- Mi a baj? - kérdezte Niall, miközben hátulról megölelt.

- Csak tudni akarom már az igazat... – fordultam vele szembe.

- Még mindig azt mondom, hogy tuti nyomós oka volt rá amiért hazudott. Én Abbieből nem nézem ki, hogy csak úgy hazudozna.

- Hány napja is ismered?

- Az most lényegtelen. Beszéltem vele és szerintem tök jó fej, meg normális. – mondta.

- Ha te mondod... Amúgy épp ezért zavar. Őt mindig is olyan lánynak ismertem, aki nem hazudik... Viszont most megtette, és nem értem őt...  Remélem, igazad van. Na, de most hagyjuk ezt, mert már napok óta ezen agyalok... Szóval inkább megmutatom a képet, amire kíváncsi vagyok, mit mondasz. Pillanat és hozom a gépemet. - mondtam, de Niall hirtelen megfogta a kezem. Én meg kérdőn néztem rá.

- Ella elment Harryvel boltba. – mondta.

- És ennek mi köze van a gépemnek?

- Az, hogy Ellánál van a géped.

- És miért van Ellánál a gépem?

- Mert kíváncsi volt, hogy milyen fotókat készítettél, és megnézte, de aztán Harry kitalálta, hogy neki alma lé kell, így Ella elkísérte, viszont a fényképeződet is láttam a kezében, mikor elmentek.

- Aha, és mégis miért látom Harryt épp kijönni az öltözőből, Ella nélkül?

- Hát... Biztos visszajöttek már.

- Szóval a gépem biztos a helyén van.

- Nem olyan biztos az, hisz csak Harryt láttad, Ella lehet, még valahol máshol van, a gépeddel együtt.

- Na, jó Niall, nem tudom, mi folyik itt, de én most megyek és megkérdezem Harryt, hogy hol van Ella a gépemmel együtt! – mondtam, majd már el is indultam Harry felé, aki pedig épp szembe jött velem, és közben a pólójának az ujját igazgatta. 

- Hello. Nem láttad Ellát? – kérdeztem mikor mellé értem.

- Kellett volna? Most öltöztem át, mert mindjárt folytatjuk a forgatást. – mondta Harry.

- Aha, és véletlenül nem ittál mostanság alma lét? –kérdeztem, mire Harry furán nézett rám.

- Am... Kellett volna? – kérdezte végül Harry, még mindig furán nézve, de rájöttem, hogy nem rám néz, hanem mögém.

- Bocsánat, de Harry mennünk, kell, mert folytatjuk a forgatást. - mondta Niall, miközben már Harryt kezdte is húzni magával.

Túl hamar jött oda hozzánk, túl gázos helyzetben, ahhoz hogy ne lett volna hozzánk eleve közel, de mielőtt bármit is tudtam volna mondani vagy csinálni, már elég messze jártak tőlem, én meg lusta voltam utánuk sietni, hisz úgyis kiszedem belőlünk valahogy...

Mégis mi folyik itt?

Sziasztok! Itt a következő rész. Remélem tetszeni fog. NAGYON köszönöm a komikat és az értékeléseket is!! 
Viszont a rész előtt még annyit szeretnék, hogy:
                             Boldog Szülinapot Zayn! :D <3

70. Rész: Maybe, her biggest dream will come true...

*Joana*

- Niall, te mit.... – kezdtem el mondani, mikor bementem a konyhába, de nem őt találtam ott, hanem valaki teljesen mást. – Am... Nem láttad Niallert? – kérdeztem.

- Nem, kellett volna? – kérdezte felhúzott szemöldökkel, mire én csak megráztam a fejem.

- Nem, csak gondoltam itt járt valamikor, és hátha akkor te is itt voltál. – mondtam, rá se nézve, mivel közben valami ehető dolog után kutattam.

- Kérdezhetek valamit?

- Már meg is tetted, de amúgy kérdezz. – mondtam, miközben vele szembe leültem az asztalhoz, két szendviccsel a tányéromon. Majd miközben vártam, hogy feltegye a kérdését, elkezdtem enni.

- Mi bajotok Ellával. Úgy viselkedtek velem, mintha a Marsról jöttem volna… - mondta, mire szívem szerint képébe röhögtem volna, hogy ezt tényleg megkérdezte, de nem tettem. Egy percig körülbelül csak néztem rá, azon gondolkozva, hogy erre most mi a francot válaszoljak, majd végül megszólaltam.

- Figyelj. Azt azért, nem veszem be, hogy halvány fogalmad sincs arról, hogy miért viselkedünk így veled. Viszont azt már elhiszem, hogy lehet túl bunkók, vagyunk, de ha talán elmondanád az igazat, megoldódna minden. Addig ne is várd el tőlünk, hogy normálisan viselkedjünk veled. Mert úgy őszintén... Szerintem te is azt tennéd a helyünkben, amit mi csinálunk, nem? Úgy gondolom, jogunk van tudni az igazat... Ezen gondolkodj el egy kicsit, és ha kitaláltad mit akarsz, csak szólj nekünk és megbeszéljük a dolgokat, ezután TALÁN elfelejtjük majd a történteket. – mondtam, majd meg sem várva a válaszát, kimentem a nappaliba.

*Ella*

- Hát ti meg? – jött be hirtelen Joana a nappaliba, mire a srácokkal egyből próbáltuk elterelni a témát.

- Am... Semmi, csak beszélgettünk.

- Így? Ennyire összegyűlve? Azért ezt nem veszem be. Nem tudsz hazudni, drága barátném. – nevette el magát Joana.

- Na, jó arról beszélgettünk, hogy... – kezdtem bele a mondatba, de fogalmam sem volt, hogy mit mondjak, így a srácokra néztem segítségkérés céljából, viszont mire leesett nekik, miért is nézem őket ennyire, már túl feltűnő volt ez az egész.

- Jó, mindegy... Ez így nagyon fura. Inkább hagyjátok ezt. – mondta végül Joana, majd odament Niallerhez.

- Kösz a segítséget. - suttogtam oda Harrynek, mire kérdőn nézett rám.

- Most miért csak nekem mondod ezt. Honnan tudtam volna, hogy azért nézel rám, mert segítség kéne.

- Hát nem is tudom... Talán a helyzetből le kellett volna, hogy essen neked, vagy nincs igazam? - mondtam, mire láttam rajta, hogy elgondolkodik.

- Jól mondod, vagy nincs igazad. – vigyorgott, mire elnevettem magam.

- Most mi az? – kérdezte.

- Semmi, semmi. – mondtam még mindig nevetve.

A lényeg, hogy megbeszéltem a srácokkal a tervemet. Holnap meg is kérdezzük Joe-t a menedzserüket. Ha ő is beleegyezik, akkor sínen vagyunk, és Joananak, teljesíteni tudjuk a legnagyobb álmát... 

Sziasztok! Itt a következő rész. Remélem tetszeni fog. Nagyon köszönöm az értékeléseket és a komit is!! :)
p.s.: Most jött ki a Kiss You klipje, és gondolom mindenki látta már, de muszáj kitennem! Szerintem fantasztikus, imádom és úristen PERFECT! :D <3    

                                                                        
                                                      
69. rész:  We were best friends...

*Zayn*

- Szóval, honnan is ismeritek egymást Ellával? – kérdeztem Abbiet.

- Hát ez így hosszú történet, de a lényeg az, hogy legjobb barátnők voltunk, aztán történt valami, ami véget vetett a barátságunknak. Elláék, azóta ilyen ellenszenvesek velem, pedig épp, hogy én voltam az, aki semmit nem csinált. – mondta, mire én még jobban meglepődtem.

- Elláék? Te akkor Joanat is ismered? – kérdeztem, mire csak bólintott egyet. – Akkor azért volt olyan furcsa Joana is...- gondoltam magamban, és kezdett összeállni a kép előttem. Nem akartam tovább kíváncsiskodni, hisz majd elmondja, ha akarja...

Beültünk a kisbuszba, majd vártuk, hogy a többiek is beszálljanak.

- Hol vannak már Harryék, el fogunk késni! – türelmetlenkedett Louis.

- Mindjárt jönnek. – mondta Joana hátra fordulva hozzánk. Vagyis inkább csak azt vettem észre, hogy Abbievel csak úgy bámulják egymást. Én nem tudom mi történt, de az, biztos, hogy nincsenek valami jóba egymással... Sajnos...

- Na, végre, mehetünk. – mondta Paul, mikor Elláék is beszálltak.

*Joana*

Mikor odaértünk a forgatás helyszínére, eléggé meglepődtem. Igazából teljesen másra számítottam. Egy ilyen parkszerű helyen voltunk, ezt így normálisan elmondani nem tudom. A lényeg, hogy nagyon jól nézett ki. Már előre tudtam, hogy nem fogok unatkozni, még akkor sem, ha nem szerepelek a klipben, hisz magammal hoztam a fényképezőgépemet.

Srácok körül mindenki sürgött forgott. Valaki a hajukat csinálta, vagy éppen a ruhájukat igazította meg. Én csak álltam és néztem, miközben Elláék pedig már át is öltöztek, mikor megláttam a barátnőmet, egyből előkaptam a fényképezőmet.

- Hűűű, biztos te állsz előttem? – kérdeztem, mire elnevette magát.

- Igen biztos. - mondta. Láttam rajta, hogy izgul, mégpedig nagyon.

- Nyugi. – ölelte át hátulról Harry.

- Mosoooly. – mondtam és már csináltam is egy képet róluk. – Te nem is izgulsz? – kérdeztem Harryt, mire ő csak megrázta a fejét.

- Na, gyerünk, egy kettő! Mindenki a helyére, kezdjük el ezt a forgatást! – kiabálta a rendező.

- Gyerünk csajszi, nyugi! – mondtam Ellának, mire elnevette magát.

- Na, ja. Könnyű ezt mondani. – mondta.

*Ella*

Iszonyatosan izgultam. Mi van, ha elrontok valamit, vagy csak simán elfelejtem a koreográfiát. Úristen... Nagyon izgulok. Miközben a srácokkal vettek fel pár részletet, én a padon ülve néztem őket.

- Szia. – ült le mellém valaki, viszont mikor felismertem ki az eléggé meglepődtem.

- Hello. – mondtam nemes egyszerűséggel, és igazából nem is szándékoztam többet beszélni vele. Szerencsére szóltak, hogy most mi is benne leszünk a felvételbe, így nem kellett csak úgy egymás mellett ülnünk szótlanul.

A rendező, akit amúgy Joshnak hívnak, kitalálta, hogy mi lenne, ha olyat is megpróbálnánk, hogy mindegyik srácnak lenne egy párja, és mellettük kéne táncolnunk. Vagy én már nem is értem igazából, hogy mit kell pontosan csinálni, nekem egy volt a lényeg: Én leszek Harryvel.

- Na, na. Azt már nem. – mondta a rendező rám nézve, mikor Harry mellé léptem. Én értetlenül néztem rá, mire ő csak Zayn felé mutatott.

- Ő lesz a párod, Harry pedig Abbienek lesz. – mondta mire, én már pont mondani akartam valamit, de Harry megelőzött. Vagyis inkább csak megfogta a kezem, de ezzel teljesen elfelejtettem, mit is akartam mondani.

- Nyugi. – csak ennyit mondott. Majd láttam, hogy Abbie vigyorogva közeledik felénk. Nem akartam vele beszélgetni, nem akartam hogy közelebb kerüljön hozzám...

Adtam Harrynek egy csókot, mire láttam, hogy Abbie nagyon furán néz rám, én csak vigyorogva mentem oda Zaynhez.

Vagy tízszer vettük fel ezt az egy jelenetet, mivel mindig valaki vagy elrontotta, vagy csak elnevette magát. Hogy is mondjam, ebből háromszor Harry és én voltunk a hibásak. Ne kérdezzétek mi volt olyan vicces, csak ránéztem és nevetnem kellett.

- Na, jó ennyi volt mára. Holnap folytatjuk! Ti ketten! Remélem holnap már normálisabban, fogjátok csinálni a dolgotokat. – mondta Josh, Harryre és rám nézve. Mi csak bólintottunk egyet, majd mentünk összeszedni a cuccunkat. Hulla fáradt voltam, de szerintem nem csak én, úgy mindenki.

Olyan fél óra múlva már a kocsiban ültünk és hazafele tartottunk.

Útközben Louist kiraktuk a Starbucksnál, mivel Eleanorral találkozott. Végül egész hamar haza is értünk, én pedig egyből a nappaliba mentem és ledobtam magam a kanapéra.

- Ezt nézd! – jött oda Joana hozzám, miközben egy képet mutatott.

- Úúú, ez tök jó lett. Megnézhetem a többit is? – kérdeztem.

- Persze, bár nem lettek valami jók szerintem... – mondta, egy kicsit elszomorodva. – Mindjárt jövök, csak éhen halok. – mondta, mire elnevettem magam. Nem is tudom kinek a barátnője... Valahogy nagyon hasonlítanak egymásra. A képek nézegetése közben egyre és egyre jobbakkal találtam szemben magam. Ekkor ugrott be egy ötlet, amivel Joanat meg tudnám lepni. Már csak el kell egy kicsit lopnom a fényképezőgépét, na meg persze először a srácokkal kell ezt megbeszélnem.