2012. július 15., vasárnap

Sziasztok! Itt a következő rész. Remélem tetszeni fog. Tudom, megint kicsit késve hoztam, bocsánat... Megpróbálom mostantól időben hozni a részeket. NAGYON köszönöm a komikat meg az értékeléseket!
                                                             Jó olvasást! :)


30. rész: The farewell


*Ella*

Még egy ideig beszélgettünk, majd elköszöntünk Haleytől és Sarahtól, és beszálltunk a kocsiba. Megint Paul vezetett. Olyan negyed óra múlva megérkeztünk a házunkhoz. Tudtam jól, hogy ma indulnak a srácok vissza Londonba. Viszont nagyon nem akartam.
- Hiányozni fogsz te csaj! –jött oda hozzám Niall mosolyogva.
- Te is nekem. – mosolyodtam el én is, majd megöleltem.
- Szia. – köszönt Zayn. Viszont mielőtt megölelhettem volna, Liam arrébb lökte.
- Csak, hogy úgy legyen, mint az első találkozásnál. – mondta Liam nevetve. – Szia. Remélem, még találkozunk. – köszönt el, majd megölelt.
- Én is remélem. – mondtam, majd Zayntől is elköszöntem.
- Attól eltekintve, hogy Harry megcsalt, és veled! Nagyon bírlak, Ella! Remélem, még találkozunk. - mondta Louis.
- Hm... Nem is tudom, hogy ki csalta meg előbb Harryt, Eleanorral... - mondtam nevetve majd megöleltem. Majd végül elindultam Harry felé. A ház kerítésének dőlve állt, és nézett ki a fejéből. Mikor odaértem hozzá, megöleltem. Egy nagyot sóhajtott, majd egy lépéssel hátrébb állt. Láttam rajta, hogy nem tudja, mit mondjon. Így én szólaltam meg először.
- Utálok búcsúzkodni... - mondtam. Majd leesett, hogy ennél nagyobb baromságot nem is mondhattam volna... -Gratula Ella... - gondoltam magamban. – Tudod, álmomban sem gondoltam volna, hogy valaha is egyáltalán beszélni fogok majd veletek élőben. Most meg itt vagyok, nálunk aludtatok, az ÉN házamban – vagyis anyumék házban – most voltunk bowlingozni. És... – nem tudtam folytatni, mert megcsókolt. Mikor azt hittem, hogy mostantól nem fogják a lábaim majdnem felmondani a szolgálatot, mikor megcsókol, tévedtem...
- Szeretlek. – mondta, mikor eltávolodtunk egymástól.
- Én is, nagyon. - mondtam, majd megint megöleltem.
- Még találkozni fogunk, tudom. – mondta, szinte már suttogta a fülembe. Adtam neki még egy puszit, majd elindult a kocsi felé. Viszont félúton megfordult és visszajött hozzám.
- Ezt majdnem elfelejtettem. – nyomott a kezembe egy borítékot. – Majd csak akkor bontsátok ki, mikor elmentünk. – mondta, majd még egyszer megcsókolt. Utoljára... Viszont tudom, hogy csak egy ideig utoljára... Majd beszállt a kocsiba, és elindultak.


*Joana*

- Hát akkor ennyi volt... – motyogtam Ellának, miközben kiszálltunk a kocsiból, bár nem hiszem, hogy meghallotta.
- Sziasztok. – köszöntem el tőlük. Majd sorban megöleltem őket. – Ezt a cipős dolgot, remélem még lesz alkalmam visszaadni! – mondtam Louisnak, mikor hozzá értem.
- Háát, én remélem, hogy nem. – mondta – vagyis, hogy nem azért mert nem akarok többet találkozni veletek, hanem csak a visszaadás remélem elmarad. Gyere ide csajszi! - ölelt meg. Majd végül Niallhez értem. Tudtam jól, hogy nem szabad közel engednem magamhoz, tudtam, jól hogy csak rosszabb lesz elköszönni... Most, csak álltam ott és néztem rá. Ő közelebb jött hozzám, és megölelt.
- Szeretlek. – mondtam.
- Én is. – mondta mosolyogva, majd kicsit távolabb ment tőlem, hogy lássa az arcom. Én csak a lefelé bámultam. Kezével alulról megérintette az állam, hogy a szemébe nézzek. – Tudom, hogy csak pár napja ismerlek, de nekem már olyan, mintha mindig is ismertelek volna.  Biztos vagyok benne, hogy még találkozni fogunk. Szeretlek Joana, és nekem többet jelentesz, mint egy pár napos kapcsolat. – mondta, és letörölt egy könnycseppet az arcomról. Nem azért sírtam, mert elmennek. Jó egy kicsit azért is, de a fő ok az az, amit mondott. Nagyon sokat jelent ez az egész nekem. Megcsókoltam. Ebben minden benne volt, és tudtam, hogy most nem kell mondanom semmit, nem is mondtam utána. Még egyszer megöleltem, majd elindult a kocsi felé. Én meg csak álltam ott és néztem, ahogy mindegyikőjük beszáll a kocsiba. Majd elindultak. Megvártuk, míg kifordulnak az utcából, majd bementünk a házba. Rezgett egyet a telefonom a zsebemben. SMS jött, Nialltől. Megnyitottam, majd olvasni kezdtem. „Te vagy az én hercegnőm, Joana. <3 u. i.: Nem szabadulsz meg ilyen könnyen tőlem. Még találkozni fogunk. :) ” 


2 megjegyzés: