Two Girls And One Direction

 Sziasztok! Itt a következő rész. Remélem tetszeni fog. :) Nagyon köszönöm a komikat és az értékeléseket is!! :) <3 

                                                                        Jó olvasást. :)

34. rész: It's not what it looks like!

*Ella*

Fogalmam sincs, hogyan és mikor, de elaludtam, és reggel a telefonom csörgésére ébredtem. Kimásztam az ágyból, és a telefonomért nyúltam. – Harry – olvastam el a nevet, amit kiírt a telefonom. Kinyomtam... Tudom jól, hogy beszélnem kell vele, de még nem most.

Bementem a fürdőszobába, lezuhanyoztam, és egy kicsit rendbe szedtem magam. Rémesen néztem ki, tiszta piros volt a szemem, és a hajam is elég furcsán állt. Miután mindennel végeztem lementem a konyhába, hogy egyek valamit. Az asztalon egy cetlit találtam, amit anya írt. „Jó reggelt kicsim. Sajnálom, de el kellett mennem, sietek haza. Remélem jobban vagy. Ha hazaértem beszélünk...”

Arrébb raktam a cetlit, és csináltam két szendvicset. Nagyon éhes voltam, így jól megpakoltam mindenfélével, mind a kettőt. Miután befejeztem a reggelit felmentem a szobámba. Leszedtem az összes One Direction posztert a falról, nem akartam látni őt, sőt azt sem akartam, hogy ő bámuljon engem egész nap.

Majd megszólalt a telefonom.

- Joana. – motyogtam magamban. Tudtam, hogy ő hív, neki külön csengőhangja van. Muszáj beszélnem vele, tegnap nagyon bunkó voltam vele, és olyanokat mondtam, amiket már megbántam. Tudom jól, hogy mindig csak a jót akarja nekem...

*Joana*

 

Elindultam a park felé. És csak sétáltam és sétáltam. Niall, még mindig nem hívott fel, egy óra után sem. Végül nem a parkba jutottam, hanem egy nagy zöld elhagyatott területre. Semmi zaj nem volt, csak a madarak csicsergését lehetett hallani. Nagyon megnyugtató volt. Leültem a fűbe és gondolkoztam. Mindenféléről...

Egyszer csak a telefonom csörögni kezdett. Akaratlanul is elkezdtem mosolyogni. Niall hívott.

- Szia! – köszöntem.

- Szia! Mi a baj? Bocsánat, hogy csak most hívlak, de otthon felejtettem a mobilom, és csak most értünk haza a próbáról. És... – mondta, mint akit felhúztak.

- Nyugi, Niall, semmi baj. Gondoltam, hogy próbátok van, és azért nem hívsz vissza.

- És mi a baj?

- Hát, tudod... Ella meglátta a képeket twitteren, és eléggé kiakadt. És olyat mondott nekem, ami... – kezdtem el mondani, de Niall közbeszólt.

- Várj. Milyen képekről beszélsz? – kérdezte Niall.

- A rohadt életbe, hogy az a... – hallottam Harry hangját, majd valami csapódást a háttérben.

- Figyelj, Joana, most mennem kell. Majd hívlak. Minden rendben lesz! Szeretlek. – mondta Niall, majd lerakta a telefont.

- Én is... – motyogtam magamban.

Olyan fél óra múlva, már hazafelé tartottam. Épp, hogy bementem a házba, csörögni kezdett a mobilom. Niall hívott.

- Szia. – szóltam bele a telefontam.

- Most már tudom, hogy milyen képekről beszéltél... De hidd el nekem, ez nem az, aminek látszik!

- Hiszek neked Niall, tudom, hogy nem hazudnál, de ezek a képek eléggé félreérthetetlenek...

- Hé add vissza! – hallottam Niall hangját.

- Szia Joana! – szólt bele a telefonba Harry. – Tudom, hogy most Ella ki van akadva, de muszáj elmondanod neki, hogy ez nem az aminek látszik. Én nem akartam! Caroline mondta azt, hogy ha megteszem, akkor békén hagy. Nem gondoltam volna, hogy a fotósok ott lesznek. Kérlek, beszélj Ellával. Nekem nem veszi fel a telefont, pedig csomószor hívtam. Én nem tudom, mit fogok csinálni ha Ella már... – és itt elcsuklott a hangja.

- Figyelj, Harry. Mindent megteszek, amit tudok, de most épp ott tartok, hogy nekem sem veszi fel a telefont... Minden rendben lesz, és nehogy kiborulj nekem, mert nem tudom mit csinálok!! Hallod!?

- Igen, és köszönöm. – mondta, majd halk beszélgetést hallottam a háttérben. És egyszer csak Niall beleszólt a telefonba.

- Fogalmam sincs, mit mondtál Harrynek, de jobb kedve lett. Már amennyire lehet, ebben a helyzetben... Figyelj, mikor tudsz beszélni Ellával?

- Nem tudom, attól függ, mikor veszi fel a telefont... Mert?

- Mert Harry mindenképp beszélni akar vele, ha kell Dartfordba is elmegy holnap.

- De, hisz holnap koncertetek van nem?

- Pont ez a baj. Akkor le kéne mondanunk a koncertet, vagy Harry nélkül kéne végigcsinálni.

- Na azt már nem. Beszélni fogok Ellával, legkésőbb reggel.

- Niall, gyere! – hallottam Louis hangját.

- Nekem most mennem kell. Akkor holnap beszélünk. Remélem, tudsz beszélni Ellával. Szia!

- Én is... Szia! – mondtam, majd kinyomtam a telefont.

Felmentem a szobámba, és leültem az ágyamra. Próbáltam felhívni Ellát, de nem vette fel. Egy nagyot sóhajtottam, miközben az ágyra dobtam a telefonomat. Elmentem fürödni és olyan éjfél körül feküdtem le.

Reggel, miután felébredtem, egyből hívtam Ellát.

*Ella*

- Szia! - szólt bele Joana a telefonba.

- Annyira sajnálom, amit mondtam. Tudom, hogy csak jót akartál... Át tudsz most jönni? – mondtam köszönés nélkül.

- Persze, negyed óra és ott is vagyok. – mondta, majd lerakta a telefont.

Nem tudtam, mit csináljak, így bekapcsoltam a laptopom. – Most vagy soha... – gondoltam, és bejelentkeztem twitterre. Elhatároztam, hogy nem fogok törődni a képekkel, ha megint meglátom őket. Majd a képek helyett egy tweeten akadt meg a szemem...