Jó olvasást. :)
48. rész: Mum, I love him!
*Ella*
- Tényleg csak előszülinapi bulit tartottunk Joanaval, és ígérem,
összetakarítok! – mondtam.
- Nem is ezért vagyok mérges... – mondta anya, és egyáltalán nem
értettem, hogy akkor mi a baj. – Láttad ezt? – vett elő egy újságot a táskájából.
- Nem, de mit kell ezen nézni? – vágtam rá egyből, de mikor
megláttam a címlap fotót, nem hittem a szememnek. – Most mit nézzek ezen? Harry
Styles csókolózik, és akkor mi van? Ezért vagy mérges? – hazudtam, mert nem
mertem bevallani az igazat. Mikor elmondtam ezt az egész Caroline-os ügyet
anyának, nagyon berágott Harryre, és finoman mondva nem kedveli Haroldot...
- Nézd csak meg jobban azt a képet. – mondta. Én meg kezdtem
megijedni. Hisz nem is látszik az arcom a képen. Csak annyi látszik, hogy egy
barna hajú lány. – Akkor úgy mondom, hogy nézd meg a karját a lánynak! – mondta
egyre mérgesebben anya. És ekkor leesett mire gondol. Tudja, hogy én vagyok,
hisz az a karkötő volt rajtam tegnap este, amit tőle kaptam. Felismerte... Most
még nagyobb bajban vagyok, mint voltam. Gratula Ella... Egy nagyot sóhajtottam,
és a földet kezdtem el bámulni. Fogalmam sem volt, hogy mit mondjak...
- Anya, ez...
- Csak azt nem mond, hogy nem az, aminek látszik! Nem megmondtam,
hogy ne, ismétlem, NE találkozz vele többet?! Hidd már el, hogy ha egyszer
megtette, akkor még többször is megfogja!!!
- De nem az, történt, aminek látszik. NEM csalt meg, csak azért
tette, hogy velem lehessen. Érted? VELEM!
- És ezt még el is hiszed? Most komolyan Ella, én azt hittem
okosabb vagy...
- Igen elhiszem!! Mert nem hazudna nekem! Mert szeret engem. Igen,
furcsán hangzik, hogy Harry Styles engem szeret, de ez az igazság, ha nem
hiszed el, akkor ne hidd, de NEM fogom elhagyni, csak, azért mert te azt
mondod!! – fakadtam ki, mert nagyon szarul esett, hogy hazugnak nevezi őt...
- Ella, én csak a jót akarom neked!! Ezért tiltom meg, hogy találkozz
vele. Hidd el, nem neked való ez az egész felhajtás. Komolyan azt akarod, hogy
minden nap fotósok vegyenek körbe? Vagy épp te akarsz lenni a második vagy akár
harmadik a sorban?
- Mégis miért mondasz ilyeneket róla? Nem is ismered őt! Nincs
semmilyen második vagy harmadik!! Csakis egy van!! – mondtam, sőt inkább már
ordításnak mondanám. Még sosem beszéltem így vele.
- Igen, az igaz, hogy nem ismerem, de sokkal többet tudok az
életről, mint te a 17 éves fejeddel tudsz!! Sosem akartam neked rosszat és
mondom, most is csak, jót akarok!!
- Ha jót akarnál, akkor nem tiltanál el attól, akit szeretek!
Igen, szeretem!! Ezt fogadd el! Talán igazad van, és talán nem. Lehet, hogy meg
fogom bánni, de én ezt most nem így érzem! Különben is holnaptól 18 éves leszek.
Nagykorú! – hangsúlyoztam ki a "nagykorú" szót. Majd meg nem várva a lehetséges
választ felpattantam a kanapéról, és elindultam a lépcső felé, és ekkor kitört
belőlem a sírás.
*Harry*
Látszott Joanan, hogy nagyon nem tudja, mit akarunk. Egyfolytában kapkodta
a tekintetét közöttünk.
- Három... – kezdett el visszaszámolni Louis.
- Kettő... – folytatta Niall nevetve.
- Egy... – fejezte be Zayn, és egyszerre elkezdtük csikizni
Joanat. Kicsit sajnáltam is, mert szinte nem is tudott megmozdulni annyira körbevettük,
és még csikizni is kezdtük.
- Srácok, elég, most már nem bírom. Hagyjátok abba! Sajnálom, oké?
– nevetett még mindig, mi meg megkegyelmeztünk neki és abbahagytuk a csikizést.
- Bocsánat, hogy ilyen betojik vagytok, és ennyitől megijedtetek... – mondta nevetve
Joana, miután mindannyian felálltunk az ágyról. Épp mondani akartam valamit,
amikor mindannyian ordibálásra lettünk figyelmesek.
- Jézusom... – csak ennyit tudtam kinyögni, mikor felismertem Ella
hangját, és éreztem, hogy baj van. Gondolkodás nélkül kirontottam a szobából.
- Hé! Abból még nagyobb botrány lesz, ha meglátja az anyja, hogy
itt vagy! – fogta meg a karom Zayn. Igaza volt... Akkor mégis mit csináljak?
- Le kell mennem. Mindent megmagyarázok! – mondtam végül pár perc
múlva, és elindultam a lépcső felé. Most senki nem állított meg, viszont Ella
jött, vagyis inkább szaladt fel velem szembe a lépcsőn sírva. Ahogy meglátott
még jobban elkezdett sírni, és mikor hozzám ért egyből megölelt.
- Szeretlek, nem fo... – kezdte el mondani, de annyira sírt, hogy
nem tudta folytatni.
- Én is szeretlek!! Fogalmam sincs mi történt, de próbálj meg
megnyugodni. Itt vagyok, mind itt vagyunk, minden rendben lesz!
nagyon szuper lett! csodálatosan irsz!! :))
VálaszTörlésImádom a blogodat...
VálaszTörlés