Jó olvasást. :)
64. rész: The first rehearsal
*Zayn*
Mikor hazaértem teljesen sötét volt az egész házban. Gondoltam
mindenki alszik már, hisz mégis hajnali 2 óra volt. Viszont tévedtem.
- Jézusom. – kiáltott fel mellettem valaki, és rájöttem hogy Ella
volt az.
- Sss, nyugi. – nevettem el magam. – Te mit csinálsz ilyenkor?
- Csak inni jöttem le, viszont én is kérdezhetném ezt tőled, te
csavargó. – mondta, miközben bementünk a konyhába. Felkapcsoltam a lámpát, Ella
pedig akkor már a pulton ült egy pohár vízzel a kezében.
- Kényelmes a pólója, mi? – kérdeztem direkt, mikor megláttam,
hogy Harry egyik pólója van rajta.
- Hát, khm... Ja, az... – mondta Ella elpirulva, én meg csak
mosolyogtam rajta.
- Na, én megyek, mert fáradt vagyok. – mondtam, viszont mielőtt
elindultam volna felfele a lépcsőn, Ella szólt, hogy ő is jön, így együtt
mentünk fel az emeletre.
- Akkor jó éjt. – mondtam halkan.
- Neked is. – mondta, majd bement Harry szobájába. Én a
fürdöszobába mentem, lezuhanyoztam, és fogat mostam. Majd végre a szobámba
értem, ahol csak egy dolgot csináltam: ledobtam magam az ágyra, és már aludtam
is.
*Harry*
Mikor felébredtem, még Ella aludt. Méghozzá nagyon aranyosan.
Elmosolyodtam, és csak néztem, miközben alszik mellettem.
Ekkor támadt egy ötletem, ami miatt biztos vagyok, hogyha
megtudja, meg fog ölni, de megéri kockáztatni. Telefonomért nyúltam, majd
lefotóztam, és végül twitterre ezzel a szöveggel raktam ki: „Jó reggelt!! Nem is
kezdődhetne jobban a nap, mikor reggel a szerelmed mellett ébredsz fel. <3”
- Mit csinálsz? – szólalt meg Ella hirtelen mellettem.
- Semmit. – mondtam, lehet túlságosan hirtelen, de szerencsére még
túl reggel volt neki, hogy bármi is gyanúsnak tűnjön a viselkedésemben. - Hogy
aludtál? – kérdeztem felé fordulva, mire ő elmosolyodott.
- Jól, és te?
- Én is. – feleltem a kérdésére, mire ő elnevette magát. – Mi az?
– kérdeztem már én is nevetve.
- Semmi, semmi. – mondta végül, mikor fölé hajoltam.
- Aha persze. – mosolyogtam, miközben mélyen a szemébe néztem.
- Jóóóóó reggelt!! Keljetek fel, álomszuszékok, mert próbára kell
menni! - hallatszott, be a szobába kintről, ahogy valószínűleg a szembe lévő
szobába, tehát Niallékhoz kopog be Louis, majd hallatszott a reagálása Niallnek is,
mivel valószínűleg Lou csak úgy berontott a szobába.
- Következők tuti mi leszünk. - mondta nevetve Ella.
- Tudom. – mondtam, majd megcsókoltam. Következő percben, már
hallottuk, ahogy Louis hozzánk szól be, viszont ami meglepett az az, hogy nem
nyitott be. Bár, nem mintha annyira zavart volna.
- Na, készüljünk, mert el fogunk késni. – szakította meg Ella a
csókunkat, mire én csak megráztam a fejem.
- Nem nyitott be, szóval nem olyan sürgős. – vigyorogtam.
- Aha persze, és... – kezdett bele Ella a mondatba, de én egy
csókkal félbeszakítottam, ő pedig a hajamba túrva csókolt vissza.
- Na, gyerünk. Mennünk kell. – szakította meg a csókunkat újra,
majd kissé eltolt magától, és így pont ki tudott bújni alólam. Én csak hanyatt
dőltem az ágyon és néztem, ahogy áll és várja, hogy én is felkeljek.
- Nekem nincs kedvem sehova menni... – mondtam, miközben behunytam
a szemeimet.
- Pedig muszáj lesz. Sőt, ma van az első próba, kíváncsi vagyok,
mit táncolunk, szóval gyerünk! – mondta Ella vigyorogva, és már ment is a
bőröndjéhez, mivel még nem volt ideje kipakolni.
Végül, lassan, de én is nekiálltam készülődni. Olyan fél óra
múlva, készen is voltunk, és együtt mentünk le a lépcsőn.
- Pont időben! Paul most ért ide értünk. Indulunk! – mondta Liam.
Mire én csak nagyot néztem. Hisz volt egy nagy baj... Iszonyatosan éhes voltam.
- Kérsz? – jött vissza mellém Ella, igazából hirtelen azt se
tudtam hol volt, viszont mikor ránéztem, meglepődtem.
- Ezt honnan vetted?
- Tudod... Erre jók, a legeslegjobb barátnők. – mondta vigyorogva
Ella, miközben Joanaval összenéztek.
- Khm... Hallottátok! – mondtam a srácoknak.
- Azt, hogy erre jók a legeslegjobb barátnők? Nem a barátnőid
vagyunk. – mondta vigyorogva Niall.
- Hahaha... nagyon vicces. – mondtam Niallre nézve, de a végén
elnevettem magam.
- Tessék. – adta végül oda Ella az egyik szendvicset.
- Köszi. – mondtam, miközben adtam egy puszit neki, és a
szendvicseket majszolva indultunk el a többiek után. Beültünk az autóba, és már
indultunk is.
*Joana*
Az út körülbelül tíz perc volt. Amin meglepődtem az, az, hogy
igazából mi is csak ma tudtuk meg, hogy pontosan hol lesz a próba, és így is
egész sokan voltak a bejáratnál. Hát igen... Mondjuk ezen nem kéne meglepődnöm,
hisz a directionerek, bármit kiderítenek, de most komolyan... Bármit.
Szóval, mi Ellával csak gyorsan bementünk az épületbe, a srácok
pedig még osztottak pár autógrammot, meg pár fotót is csináltak a rajongókkal.
Ella elment átöltözni, hisz nemsokára elkezdődik a próba. Láttam,
hogy a srácok, már jönnek befele, így a bejárathoz mentem, és mikor beértek,
indultunk Paul után. Végül egy nagy teremben kötöttünk ki, ahol már bent volt
az összes táncos, közük Ella is, és mikor megláttam, hogy kivel beszélget,
egyből odasiettem hozzájuk.
- Danielle, ő itt a barátnőm Joana Gilbert. – mondta Ella, egyből mikor
mellé értem.
- Szia! Danielle Peazer. – nyújtotta a kezét Danielle felém. Kezet
fogtunk, és én csak vigyorogni tudtam, miközben Elláék a táncról beszéltek.
- Bocsánat, mindjárt jövök. – mondta Danielle, majd a terem bejárata felé indult. Mikor Ellával utána néztünk, egyből megértettük, hova sietett el ilyen hirtelen.
- Bocsánat, mindjárt jövök. – mondta Danielle, majd a terem bejárata felé indult. Mikor Ellával utána néztünk, egyből megértettük, hova sietett el ilyen hirtelen.
*Liam*
- Szia. - ölelt át hirtelen valaki hátulról, vagyis inkább úgy
mondom, hogy Danielle, hisz egyből tudtam, hogy ő az.
- Szia! – fordultam szembe vele. – Hiányoztál. – mondtam, miközben
csak öleltük egymást, majd megcsókoltam.
- Te is nekem. – mondta mosolyogva.
- Gyerünk, kezdjük a próbát! – hallottuk, ahogy Paul rászól
mindenkire, igen... beleértve minket is. Nagyon nem volt kedvem ehhez, de hát a
munka kötelez. Mi a srácokkal a terem egyik oldalába mentünk próbálni, a
táncosok pedig a másikba. És ezzel elkezdődött egy jó hosszú, egész napos próba.
Amit mi a srácokkal mindig is elhülyéskedünk, jól érezzük magunkat, de
igazából, elég fárasztó...
*jó pár óra
múlva, a próba végéhez érve*
- Jól van. Ennyi volt mára! – mondta Joe. Nem is tudom hányszor próbáltuk el a táncosokkal csak azt az egy
számot, mivel pár nap múlva forgatni kezdünk, nekik meg kellett tanulniuk a
táncot, nekünk meg tudni kell, hogy ki miért, és hova fog majd menni a klipben.
*Joana*
Mivel nekem nem volt különösen dolgom egész nap, még jó hogy
általában, mindenhova magammal viszem a fényképezőmet. Szinte végig fotóztam
őket, és szerintem egész jó képek is készültek.
- Jók voltatok. – mondtam Niallnek, mikor odajött hozzám, és adott
egy puszit.
- Köszi. – mosolygott, és ledobta magát a székre.
- Csak nem elfáradtál?
- Hát, de... Tudod milyen fárasztó végig hülyéskedni az egész napot?
- Kellett nektek végig hülyéskedni. – nevettem el magam.
Egész gyorsan összeszedtük a cuccunkat, majd olyan hat óra fele
léptünk ki az épületből. Pár rajongó várakozott kint, így miközben a srácok
megálltak pár percre, mi Ellával kicsit arrébb várakoztunk. Mikor észrevettem,
hogy valaki közeledik felénk. Kicsit tartottam tőle, mert elég ijesztő volt,
ahogy céltudatosan jön felénk egy ismeretlen ember, de egyre
ismerősebbnek tűnt, ahogy közeledett. Mikor felismertem ki az, csak nagyot
néztem, amit Ella észre is vett. Hát mit ne mondjak, ő is nagyon meglepődött.
- Sziasztok! – ért oda hozzánk, az eddig ismeretlen ember.
- Szia! – köszöntünk egyszerre Ellával.
- Hát te? – kérdeztem még mindig meglepetten.
csodás!:) Vároma folytatást?)
VálaszTörlésKiiii? Ki az? Kíváncsi vagyok....
VálaszTörlés