2012. december 31., hétfő

Sziasztok! Itt a következő rész! Remélem tetszeni fog. Köszönöm az értékeléseket! :)                                        
                                                                 Jó olvasást! :)
                                                                                                        






68. rész: What are you doing here?


*Joana*

Egy ideig csak álltunk, és bámultunk egymásra. Megszólalni nem tudtam, annyira meglepődtem.
- Te mit keresel itt? - bukott ki mindkettőnkből szinte egyszerre ugyan az a mondat.
- Joana, ki az? – kérdezte Louis, és közben azt vettem észre, hogy már mellettem áll. – Hát te ki vagy? – tett fel egy újabb kérdést Lou, én meg még mindig megszólalni se tudtam.
- Na, jó ez így elég gázos... Csak Zaynt keresem. – na ennél a mondatnál még jobban kikerekedett szemekkel néztem rá. Mi az, hogy Zaynt keresi? Ez ismeri őt? Azt hogy? Még mindig szótlanul álltam, és csak hallottam a hangokat a nappaliból. Ugyan is Louis ment szólni Zaynnek.
- Úristen de barom vagyok, elfelejtettem... – jelent meg hirtelen mellettem Zayn, mire egy kicsit összerezzentem, mert nagyon máshol járt az agyam...
- Bocsánat... – nyögtem ki végül, majd a nappaliba siettem, karon ragadtam Ellát, és magammal húztam a konyhába.
- Mi történt? – kérdezte, de én még mindig ki voltam akadva, fogalmam sem volt, hogy hol kezdjem. – Mondd már, hallod?! Föld hívja Joanat! - türelmetlenkedett mellettem barátnőm.
- Abbie... – nyögtem ki végül, mire Ella kikerekedett szemekkel nézett rám.
- Hogy mi?
- Jól hallottad, Abbie. – mondtam még egyszer. Majd már csak azt vettem észre, hogy Ella kisiet a nappaliba.


*Ella*

Mikor Joana kimondta a nevét, rájöttem, hogy nem láttam rosszul múltkor, amit láttam. Ő volt az, de én meg bebeszéltem magamnak, hogy az nem lehet. Viszont akkor mégis igaz...
- Mi a baj? – kérdezte Harry a fülembe suttogva, miközben hátulról átölelt.
- Ő az, Abbie. – csak ennyit mondtam, és ezután, azt vettem észre, hogy Zayn vigyorogva közeledik felénk, Abbievel az oldalán.
Kettőjük között cikázott a tekintetem. Nem akartam megbántani Zaynt, viszont Abbivel pedig nem akartam beszélni.
- Ella, Harry, ő itt Abbie, a barátnőm. – mondta Zayn. Na és itt volt az a pont, amikor majdnem kibújtam Harry öleléséből, és rohantam fel az emeletre, de nem tettem. Csak is Zayn miatt nem.
- Hello, Harry vagyok. Örülök, hogy találkoztunk végre, így már tudom, hogy Zayn miért volt ilyen fura mostanság. – mondta Harry, megszorította egy kicsit a kezem, gondolom arra célzott, hogy mondanom kéne valamit. Nagyot sóhajtottam, és belekezdtem.
- Hello Abbie, rég láttuk egymást. – mondtam, nem túl nagy életkedvvel. Ennyi tellett tőlem, és ezt is úgy éreztem, hogy már túlzás volt. Csak ki akartam kerülni ebből a szobából... Láttam Zayn-en, hogy nem érti, hogy mégis honnan ismerjük mi ketten egymást, de végül Abbie valamit mondott neki, olyan halkan, hogy mi Harryvel nem is hallottuk, majd már csak azt láttam, hogy Zayn bólint egyet.
- Itt van Paul! Indulunk! – hallottam Louis hangját a bejárati ajtó felől. Mindenki elindult kifele, és már én is mentem volna utánuk, mikor Harry visszahúzott magához.
- Minden rendben? – kérdezte, mélyen a szemembe nézve.
- Épp szembesültem azzal, hogy a volt legjobb barátnőm Zayn barátnője, de ááá persze, minden rendben. – mondtam.
- Oké, oké, én csak megkérdeztem valamit... Nyugi már. – mondta Harry, és már indult volna kifele, de most én húztam vissza őt.
- Bocsánat, nem akartam így válaszolni, én csak... – kezdtem bele a mondatba, de Harry egy csókkal szakított félbe.
- Semmi gáz. Nyugi, minden rendben lesz, csak tisztáznotok kell egyet s mást. – mondta, miközben végig simított az arcomon. Elmosolyodtam, és szorosan megöleltem.
- Mondtam már, hogy szeretlek?
- Hát nem is tudom, talán... Viszont bármikor szívesen elviselem, hogy halljam azt az egy szót. - mondta vigyorogva.
- Akkor... Szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek... – kezdtem el gyorsan hadarni, de a végén már elnevettem magam.
- Én is téged. – mondta még mindig vigyorogva Harry, mire én szorosan megöleltem majd egy puszit adtam neki.
Megfogtam a kezét, és együtt indultunk az ajtó felé. Már mindenki ránk várt, és elég türelmetlenek voltak, hisz ez nem is meglepő, elég sokáig maradtunk még bent Harryvel. Gyorsan beültünk a kisbuszba, majd el is indultunk a forgatás helyszínére. Útközben megtudtam, hogy Abbie is szerepel a klipben, és nem fogjátok elhinni, hogy milyen szerepe van! Táncos, mint én! A híres Abbie Dawnson, aki mindig is utált táncolni, és csomószor leszólt, hogy minek űzöm még mindig ezt a sportot, meg hogy nem érti, hogy lehet ezt élvezni, hirtelen bekerül egy klipbe, ahol táncolnia kell?! Hát nem meglepő? Vajon még mit nem mondott el nekünk, vagyis inkább, még mit hazudott nekünk?

1 megjegyzés:

  1. "Vajon még mit nem mondott el nekünk, vagyis inkább, még mit hazudott nekünk?"
    Ez nagyon jó mondat, ügyi vagy, Dóri :) Tetszett.
    Ja, és Happy new year! :DD

    VálaszTörlés