5. rész: The ticket
*Joana*
Mikor nagy nehezen betöltött az oldal, ahol jegyet lehet venni,
eléggé megijedtem. Csak 3 db jegy maradt. Kissé kapkodva, de beírtam, hogy két
jegyet kérek, majd rákattintottam a ˝buy˝ gombra. Mikor, már kezdtem örülni,
hogy végre egyszer nekem is van szerencsém, megjelent egy kis ablak, és egy
rövid szöveg volt benne. ˝Nagyon sajnáljuk, de mire ön jegyet szándékozott
venni a One Direction koncertre, már az összes jegy elfogyott.˝
- Ne, csak ezt ne!! Nem lehet igaz... – kiáltottam, és már sírtam
is. Kirohantam a szobámból, majd leszáguldottam a lépcsőn, és felkaptam a
cipőmet.
- Mi a baj kicsim, hova mész ilyen későn? – kérdezte anya, mikor
már az ajtót nyitottam. Nem válaszoltam neki, csak kimentem az ajtón, és
elindultam. Nem tudtam hova megyek, csak sétáltam, és sétáltam, miközben
potyogtak a könnyeim. Egy parkba értem, ahol leültem egy padra. Csak bámultam
magam elé, és sírtam, miközben azon gondolkodtam, hogy hogyan mondom el
Ellának, hogy elszúrtam az egészet, és nem megyünk 1D koncertre.
*Ella*
Mióta Joanaval megismertük a One Directiont, ettől féltem a
legjobban, hogy elfogynak a jegyek. Sokszor beszéltünk már erről, hogy mi lesz
ha tényleg nem lesz, de mindig arra jutottunk, hogy csak nem fogy el ilyen
hamar. Egyetlen egy dolog bíztatott, mégpedig az, hogy Joana sikeresen vett két
jegyet. Pár percig a kezemben tartott telefonomat bámultam, majd hívni kezdtem.
Nem vette fel. Vagy tízszer próbáltam hívni, de még mindig nem vette fel.
- Úristen, hogy én mekkora egy hülye vagyok! – szidtam magam, mikor
rájöttem, hogy még mindig lehet jegyet szerezni, mivel vannak olyan emberek,
akik megveszik, és eladják. Gyorsan rákerestem, és kiadott, vagy húsz oldalt.
Megnyitottam párat. Olyan fél óra múlva, kezdtem feladni. Mindegyiknél az állt,
hogy elfogyott. Már kezdtem beletörődni, hogy csak egy jegyünk lesz, és majd
Joana elmegy a koncertre, mert én nem fogok elmenni nélküle, ha pedig ő sem,
akkor eladjuk. Mikor megnyitottam egy oldalt, és még volt 3 jegy. Eléggé
kapkodva, de végigcsináltam az utasításokat, amik ki voltak írva, meg megadtam
azt, amit kellett, majd rákattintottam a ˝buy˝ gombra. Pár másodperc után
felugrott egy ablak ezzel a szöveggel: ˝Köszönjük a vásárlást, ön sikeresen
megvette a One Direction koncertre a jegyet.˝
- Igeeeeeeen!!! – ordítottam sikítozva.
- Úristen Ella minden rendben van? - rontott be anya a szobámba.
- One Direction egyik turné állomása Dartford lesz, és van két
jegyünk a koncertre, igaz még a postásnak ki kell hoznia, de akkor is, érted?
One Direction koncert ááá!!! – magyaráztam kissé hadarva, majd a nyakába
ugrottam.
- Azt hittem valami baj van... -
mondta megkönnyebbülve – De, mégis ki engedte meg hogy jegyet vegyél?
- Ajj, ne mond, hogy nem engednél el!
- Jó, igaz, tudom hogy
nagyon fontos ez neked, de azért megkérdezhettél volna, mielőtt cselekszel.
- Ígérem, legközelebb előbb kérdezek, utána cselekszem, de nagyon
gyorsnak kellett lenni, így is elsőnek csak egy jegyet tudtam venni, mert
elfogyott, de végül nagy nehezen megszereztem a másik jegyet is. - magyaráztam
vigyorogva.
- És mikor is lesz ez a koncert?- kérdezte anya.
- Jövőhét pénteken. - mondtam, majd lefagytam, és eltűnt a mosoly
az arcomról. – Ajj ne, mond, hogy itthon maradhatok! - Anyu jövőhét hétvégén
üzleti útra megy, és nem szeret egyedül itthon hagyni, így ilyenkor mindig
elküld a nagyiékhoz. Ezt sosem értettem, hisz már 17 éves vagyok, még Joana is
néha egyedül van otthon, jó max csak egy estét, de akkor is, ez csak kettővel
több este lenne... Reménykedve néztem anyát. Pár idegfeszítő perc után meghozta
a döntését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése