2012. április 30., hétfő


 Sziasztok! Itt a következő rész. Nagyon köszönöm az értékeléseket, és a komit is! Jól esik látni, hogy van értelme folytatnom a történetet. :)
                                                        Jó olvasást. :)
                                                                   

11. rész: Joana

*Ella*
Már kezdtem reménykedni, hogy van esélyem, de mégsem, Maddie lesz a harmadik táncos. Túlságosan beleéltem már magam, abba, hogy én leszek az. Nagyon bíztam abban, amit Niall mondott, de mégsem jött be.
- Ella, nagyon sajnálom, mindannyiunk szerint te voltál a legjobb, de nem tudtuk meggyőzni a menedzserünket. – jött oda Niall, és egyből magyarázkodni kezdett.
- Figyelj, semmi baj, tényleg, nem ti tehettek róla, hogy nem vagyok elég jó táncos, hanem én. – mondtam, majd megöleltem. Már indultam volna az öltöző felé, de valaki megfogta a kezem. Hirtelen megfordultam.
- Sajnálom, hogy nem te kerültél be, szerintem te vagy a legjobb. - kezdett bele Harry. - És... – folytatta volna, de közbevágtam.
- Nem kell sajnálni, mint, ahogy Niallnek is mondtam, nem a ti hibátok, hogy nem vagyok elég jó.
- De igen is jó vagy, hidd el nekem!
- Harry, gyeree, mert bezár a Nando’s! – ordította oda Harrynek Niall a terem másik végéből.
- Am, izé, nincs kedved eljönni velünk Nando’s-ba? – kérdezte azzal a Harry-s mosolyával. Eléggé meglepett.
- Szívesen mennék, viszont még át kell öltöznöm, de nyugodtan menjetek, ne várjatok rám, majd ha kész leszek, utánatok megyek, ha az úgy jó. Viszont zavarni sem akarok.
- Miért zavarnál? Menj öltözni, megvárunk. – mondta vigyorogva.
- Akkor sietek.
Felkaptam a táskámat, és szinte már rohantam az öltözőbe. Még mindig nem fogtam fel, hogy ez velem történik. - Fel kell hívnom Joana-t.- gondoltam magamban. Gyorsan átöltöztem, és már tárcsáztam is a számát.

*Joana*
Megszólalt a telefonom.  Kicsit, hallgattam a csengőhangomat, majd felvettem.
- Szia! - köszöntem izgatottan Ellának.
- Szia!
- Nem fogod elhinni, hogy mi történt! – mondtuk szinte egyszerre, ugyanazt a mondatot.
- Kezd te. – mondtam nevetve.
- Amit most fogok mondani, azt nem fogod elhinni. - kezdett bele. Direkt húzta az időt, hogy idegesítsen.
- Mond már! – szóltam rá pár másodperc múlva.
- Mikor az épület bejáratához értem, pont valaki kinyitotta az ajtót, én meg a földön kötöttem ki, majd mikor megláttam ki az, nem hittem a szememnek. Egyet tippelj, hogy ki volt az.
- Biztos hülyeség lesz, de mindegy, úgy sem találom ki, szóval... Niall Horan.
- Eltaláltad. – válaszolt teljesen komolyan.
- Ella, ez nem vicces, mond már el ki volt.
- De mondom, hogy eltaláltad! – még mindig teljesen komolyan mondta. Nem tudtam, hogy elhiggyem-e vagy nem, simán kinézem Ellából, hogy csak szivat, de mi van, ha nem?
- Ella, bent vagy? – hallottam a háttérben az igen ismerős hangot, de fogalmam sem volt, hogy honnan ismerős nekem.
- Igen, itt vagyok, gyere be nyugodtan, már kész vagyok. – válaszolt Ella, majd az ajtó nyitódását, és csukódását hallottam. Utána pedig sugdolózást.
- Öhm, Ella, én is itt vagyok, nem tudom, hogy kivel sugdolózol, de akkor inkább tegyük le, és majd később beszélünk.
- Jajj, neem, itt vagyok. Szóval... Én komolyan beszélek, tényleg ő nyitotta ki az ajtót, mikor én épp ott álltam.
- Aha, persze, és Liam Payne, meg képzeld, itt ül mellettem az ágyon. – mondtam, mert már nem hittem neki.
- Jó, ha nem hiszel nekem...
Halk nevetést hallottam a háttérből, majd pár másodperc múlva, olyan történt, amire nem gondoltam volna.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése