Jó olvasást. :)
25. rész: The baseball bat, a guitar and more...
*Joana*
Már az egész házat bejártam, kétszer is, de Niallt sehol sem
találtam. Kezdtem megijedni, hogy hova tűnhetett. Majd zajokat hallottam a
terasz felől. Felvettem a földről a baseballütőt, bár fogalmam sincs, hogy,
hogy került oda, de pont jól jött. Fő a biztonság, azzal együtt elindultam a
terasz felé. Lassan kinyitottam az ajtót, és közben szorítottam az ütőt. Elég
nagy a terasz, elsőnek balra fordultam, és közben zajt hallottam a hátam mögül.
- Minek van nálad baseballütő? – kérdezte nevetve Niall.
- Hát, azért, mert... khm izé, nem tudtam, hogy mik ezek a zajok,
és biztonság kedvéért ezzel jöttem ki. - mikor befejeztem a mondatot, Niall még
jobban nevetett. - Ez nem vicces! - szóltam rá, de már én is nevettem. –
Gitároztál? – kérdeztem, mikor megláttam a gitárt a falnak döntve.
- Igen... A nappaliban volt, és nem tudtam mit csinálni, remélem
nem baj.
- Dehogy baj! - mondtam nevetve - Játssz valamit! - kértem, de
inkább kicsit utasításnak tűnt. Elmosolyodott és odament a gitárhoz, majd leült
a terasz szélére. Mellé ültem, ő meg elkezdett játszani, és énekelt is hozzá. Nem
ismertem ezt a számot, amit énekelt, még hallani sem hiszem, hogy hallottam
már. – Úristen Niall, hogy tudsz ilyen tökéletes lenni? – kérdeztem magamban,
miközben énekelt. Iszonyatosan jól csinálja, ezt mindig is tudtam, de, akkor is
hihetetlen volt, hogy ezt mind nekem csinálja, itt és most. Az elejétől kezdve
a szemembe nézve énekelt, jó néha elnézett más merre is, de nem sokszor. Nem
bírtam ki, hogy ne mosolyogjam el magam.
- Most te jössz. Tudsz játszani rajta? – kérdezte egyből, miután
befejezte a dalt.
- Hogy én? Hát, ami azt illeti, pár akkordot le tudok fogni, és
csak egyetlen egy dalt tudok eljátszani ez minden... - mondtam kissé zavarban.
Egyetlen egy személy előtt gitároztam ezelőtt, az nem más, mint Ella. Vele
együtt próbálkozunk a gitározással, több-kevesebb sikerrel.
Kezembe adta a gitárt, én meg csak fogtam, és ránéztem.
- Csak egy dalt tudok eljátszani rajta azt is csomó hibával, és
hiányosan... – mondtam még egyszer - és az, biztos, énekelni nem fogok, majd te
énekelsz, úgy is ismered.
Majd elkezdtem játszani a What Makes You Beautifult. Niall meg
énekelt hozzá. Mikor Zayn szólójához értünk, megálltam.
- Ezt a részt sosem tudtam, hogy hogyan van. – mondtam, és
elnevettem magam. Niall elvette tőlem a gitárt és elkezdett rajta játszani.
Mikor befejezte, visszaadta a gitárt, de én csak néztem rá. Most ennyiből már
tudnom kéne?
- Megmutatom. – mondta mosolyogva, majd közelebb jött hozzám, hogy
le tudja fogni az akkordokat. Megfogta a kezem, és az ujjaimat egyesével oda
helyezte, ahova kell. Így mentünk végig, az összes akkordon.
- Most próbáld meg eljátszani. – mondta.
- Nem, most A-dúr jön. – mondta, mikor elrontottam. Ahhoz képest,
hogy, csak most mutatta meg, egész jól ment, csak kétszer rontottam el.
Elmosolyodott.
- Mi az? – kérdeztem, és abba hagytam a gitározást.
- Semmi... ügyes vagy. - mondta, de még mindig mosolygott. Még
egyszer nekivágtam, de megint elrontottam.
- Várj, tudom, miért rontod el. – mondta – ezt az ujjadat – fogta
meg az ujjam – ne ide tedd, hanem ide, és így könnyebb lesz átmenni a következő
akkordra.
- Szóval, így? – kérdeztem, és megmutattam neki, majd ránéztem.
- Igen, így. – mondta, miközben a szemembe nézett. Elkezdett közeledni
felém, csak pár centi volt köztünk. – Joana, ezt nem csinálhatod, hisz ma
mennek vissza Londonba, ne légy bolond, csak rosszabb lesz utána. –
figyelmeztettem magam, de most az egyszer a szívemre hallgattam, és én is
elkezdtem közeledni felé. Kezével végig simított az arcomon. Ajkai már súrolták
az enyémet, majd megcsókolt.
Siess a következővel. :))
VálaszTörlésnagyon tetszik:)
VálaszTörlés